A jelentésben az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása. Brüsszel különösképpen a büntető törvénykönyv módosítására tett decemberi kísérletet tartja aggasztónak, amellyel a román törvényhozók megnehezítették volna a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását.
Az Európai Bizottság az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel a román igazságszolgáltatás reformját, amelyről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Több tagország egy pozitív országjelentéstől tette függővé, hogy támogassa Románia felvételét a schengeni övezetbe.
Ponta a szerdai kormányülés elején úgy vélekedett: az országjelentést belpolitikai érdekei szerint mindenki másképp fogja értelmezni, pedig alapvetően az EB elismerte Románia előrelépéseit és azt, hogy felkészült a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe való belépésre. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a CVM-jelentés jobb mint a tavalyi és nem tartalmaz már a jogállamiságra vonatkozó ajánlásokat.
Az ellenzéki Predoiu szerint viszont a jelentés pozitív része az igazságszolgáltatás érdeme, a bírálatokért pedig a kormánypártok a felelősek. Predoiu arra utalt: a román miniszterelnök több ízben részrehajlással gyanúsította meg a korrupcióellenes ügyészséget és a bíróságokat, azt feltételezve, hogy a jobboldali Traian Basescu államfő politikai érdekeinek kiszolgálói.
Emil Boc, a PDL volt elnöke, korábbi miniszterelnök úgy vélekedett: a mostani országjelentés egy valóságos bizalmatlansági indítvány a Ponta-kormány ellen, amely szerinte jelentős visszalépést hozott Romániában jogállamiság és demokrácia terén.